Ukrajna érdekes helyet foglal el a szomszédos országok között. 89-ig a Szovjetunió közelésgét jelentette, Csernobil, majd a Tisza halállományát megsemmisítő ciánszennyezés is aláhúzta a mentális térképünkön. Mégis amellett érvelnék, hogy a hatron túli magyarság, de a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felől nézve is csak az érdeklődés másodvonalában létezett. Egészen a háború kitöréséig leginkább a DK kommunikációjában jelent meg az “ukrán fantom szavazók” témakörben.
Roppantul leegyszerűsítve: Magyarországon akkor lehetett hallani Ukrajnáról, vagy az ottani magyarságról, ha valakinek közvetlen belpolitikai érdeke azt kívánta.
Ezt jól példázza, hogy összehasonlítva az erdélyi vagy szerbiai magyarsággal, Kárpátalja kevésebb figyelmet kapott. 2017 óta viszont egyre többet hallani az ottani magyarság tarthatatlan helyzetéről, miközben tényleges diplomáciai lépéseket nem igen tett a kormány, és a tervezett kétoldalú találkozók sorra elmaradtak. Az erről folyó diskurzust nehezíti, hogy mind az ottani magyarságra, mind magára az ukránokra is rácsodálkozik a közvélemény. Ahogy az se széles körben ismert, hogy nem csak magyarok élnek a mai Ukrajna területén, hanem Magyarországon is élnek ukránok, de több Ukrán önkormányzat és érdekképviseleti szerv is működik.
Az eheti adásban megpróbáljuk jobban megérteni az ukrán-magyar együttélés valóságát, tényleges konfliktusait és szépségeit, hogy alternatívát kínáljunk a túlegyszerűsítő kommunikációval szemben. Mindebben Petrovszka Viktória a Kőbányai Ukrán Önkormányzat elnöke, és az EGYSEG Ukrán egyesületet elnöke lesz a segítségünkre.
57 ตอน
Ukrajna érdekes helyet foglal el a szomszédos országok között. 89-ig a Szovjetunió közelésgét jelentette, Csernobil, majd a Tisza halállományát megsemmisítő ciánszennyezés is aláhúzta a mentális térképünkön. Mégis amellett érvelnék, hogy a hatron túli magyarság, de a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felől nézve is csak az érdeklődés másodvonalában létezett. Egészen a háború kitöréséig leginkább a DK kommunikációjában jelent meg az “ukrán fantom szavazók” témakörben.
Roppantul leegyszerűsítve: Magyarországon akkor lehetett hallani Ukrajnáról, vagy az ottani magyarságról, ha valakinek közvetlen belpolitikai érdeke azt kívánta.
Ezt jól példázza, hogy összehasonlítva az erdélyi vagy szerbiai magyarsággal, Kárpátalja kevésebb figyelmet kapott. 2017 óta viszont egyre többet hallani az ottani magyarság tarthatatlan helyzetéről, miközben tényleges diplomáciai lépéseket nem igen tett a kormány, és a tervezett kétoldalú találkozók sorra elmaradtak. Az erről folyó diskurzust nehezíti, hogy mind az ottani magyarságra, mind magára az ukránokra is rácsodálkozik a közvélemény. Ahogy az se széles körben ismert, hogy nem csak magyarok élnek a mai Ukrajna területén, hanem Magyarországon is élnek ukránok, de több Ukrán önkormányzat és érdekképviseleti szerv is működik.
Az eheti adásban megpróbáljuk jobban megérteni az ukrán-magyar együttélés valóságát, tényleges konfliktusait és szépségeit, hogy alternatívát kínáljunk a túlegyszerűsítő kommunikációval szemben. Mindebben Petrovszka Viktória a Kőbányai Ukrán Önkormányzat elnöke, és az EGYSEG Ukrán egyesületet elnöke lesz a segítségünkre.
57 ตอน
Player FM กำลังหาเว็บ
))
แบ่งปัน
