Van egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint Lengyelországhoz

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2021/01/lindner_sb_szerkesztve.mp3

Annak ellenére, hogy azt gondoltuk, hogy ez a három ország nagyon hasonlóan fog viselkedni, azt kellett leszűrnünk, hogy azért elég sokféle különbözőség van. Úgy tűnik, hogy Csehország teljesen más pályát futott be politikai törésvonalak tekintetében, mint Lengyelország és Magyarország. És azt is látjuk, hogy míg Lengyelország és Magyarország viszonylag hasonlóan indult, a 2000-es évek közepétől kialakult egy jelentős különbség a két ország között – mondta Lindner Attila az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A University College London kutatójával arról a tanulmányáról beszélgettünk, amelyet a cseh Filip Novokmettel, a lengyel Tomasz Zawiszával és a francia Thomas Pikettyvel közösen készített. Ebben azt elemzik, hogyan változtak Magyarország, Csehország és Lengyelország politikai törésvonalai, pártstruktúrája a rendszerváltástól kezdve a közelmúltig (a tanulmányt ide kattintva lehet elérni).

Csehországban a rendszerváltás után nagyon hamar hagyományos baloldali-jobboldali törésvonalak alakultak ki a pártok között. A baloldali pártnak – amely ott nem a kommunista párt utódpártja volt -, a szegényebb, képzetlenebb rétegek voltak a támogatói, a jobboldalinak pedig a képzettebb, gazdagabb rétegek. Mindez a 2010-es években az Ano megjelenésével roppant össze. Most azt látjuk, hogy nincsenek jövedelmi vagy képzettségi háttér tekintetében törésvonalak a cseh politikában. Lindner szerint viszont kicsi az esélye, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Ezzel szemben Magyarországon és Lengyelországban nem láttunk különbségeket a rendszerváltás után a baloldali és jobboldali pártok között abban a tekintetben, hogy a gazdasági vagy az értelmiségi elit, illetve a képzetlenebbek és szegények mennyire támogatták őket, mert a posztkommunista pártok is jobboldali, piacosító gazdaságpolitikát folytattak.

Ez a kétezres évek közepéig volt így Lengyelországban, amikor a baloldali párt összeomlott, és két jobboldali párt versengése kezdte el meghatározni a politikai versenyt. A két jobboldali párt versenyéből alakult ki, hogy megjelentek a törésvonalak a választóik között: a Polgári Platform a gazdasági és az értelmiségi elit pártja kezdett lenni, a Jog és Igazságosság pedig a szegényebb, alacsonyabb végzettségű szavazók pártja lett.

A baloldal Magyarországon kicsit később, 2010-ben omlott össze, és megjelent egy jobboldali párt, a Jobbik, amely a Jog és Igazságossághoz hasonlóan a szegényebb rétegeket tudta megszólítani, és újraelosztó vonalat képviselt a gazdaságpolitikában. A 2010-es Fideszről nem lehetett tudni, hogy milyen politikát fog követni, de egy liberális múlttal rendelkező, jobboldali párt képe rajzolódott ki, amely maga mögött tudhatta a gazdasági elitet is.

A verseny ugyanakkor nem úgy alakult, mint Lengyelországban. Nem az történt, hogy a Fidesz – ahogy a Polgári Platform – eltolódott volna a gazdasági és értelmiségi elit irányába, a Jobbik pedig – mint a Jog és Igazságosság – a szegényebb és képzetlenebb rétegek irányába, hanem a Fidesz kiszorította a Jobbikot, miközben a baloldal is túlélt, és ezért a törésvonalak is máshogy alakultak.

A legjobban kereső 10% és az alsó 90% aránya a pártok támogatói között. Ha az arányszám pozitív, akkor a felső 10%, ha negatív, az alsó 90% felülreprezentált a támogatók között

A 2018-as választásokon már azt lehetett emiatt látni, hogy – ahogy az egyébként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa sok országában is megfigyelhető – a gazdasági elit a jobboldal, tehát a Fidesz, az értelmiségi elit pedig a baloldal vagy a Jobbik oldalán állt. A 2022-es választás Lindner szerint a kétosztatúsága miatt is nagyon érdekes lesz.

Abban szinte biztos vagyok, hogy az értelmiségi elit az egyesült ellenzékre fog szavazni, viszont az, hogy a Fidesz megőrzi-e a gazdasági elit támogatottságát, az egy érdekes kérdés. Nekem az a hipotézisem, hogy meg fogja őrizni

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

• Havas András (2020. január 2.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
• Darvas Zsolt (2020. december 10.)
• Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
• Bali Dávid (2020. november 28.)
• Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
• Sebők Miklós (2020. november 14.)
• Janky Béla (2020. november 7.)
• G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
• Tóth István György (2020. október 17.)
• G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
• Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
• ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
• Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
• Darvas Zsolt (2020. május 23.)
• Scheiring Gábor (2020. május 10.)
• Sipos Sándor (2020. május 2.)
• Cser Tamás (2020. március 31.)
• Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
• Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
• Marton Péter (2020. február 29.)
• Palócz Éva (2020. február 22.)
• Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
• Feller Antal (2020. február 1.)
• G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
• Marton Péter (2020. január 11.)
• Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
• G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
• Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
• Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
• Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
• G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
• Éber Márk (2019. október 26.)
• Dezső András (2019. május 11.)
• Szendrői Gábor (2019. május 4.)
• László Csaba (2019. április 27.)
• Tóth István János (2019. április 13.)
• Móricz Dániel (2019. március 23.)
• Csaba László (2019. március 16.)
• Muraközy Balázs (2019. február 23.)
• Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
• Pletser Tamás (2019. január 26.)
• Pethő András (2019. január 19.)
• Kovách Imre (2019. január 12.)
• Zsiday Viktor (2019. január 5.)
• Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
• G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
• Pléh Csaba (2018. november 24.)
• G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
• Tóth István György (2018. november 6.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
• Filippov Gábor (2018. október 27.)
• Scharle Ágota (2018. október 20.)
• Kovács Krisztián (2018. október 6.)
• Illyés Márton (2018. július 14.)
• Móró Tamás (2018. június 30.)
• Romhányi Balázs (2018. június 23.)
• Gregor Anikó (2018. június 17.)
• Juhász László (2018. június 9.)
• Lantos Gabriella (2018. május 19.
• Lakatos Péter (2018. május 12.)
• Krekó Péter (2018. május 5.)
• Mikecz Dániel (2018. április 21.)
• Oszkó Péter (2018. április 14.)
• Urbán László (2018. április 7.)
• Surányi György (2018. március 31.)
• Bod Péter Ákos (2018. március 24.)

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Van egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint Lengyelországhoz first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.